helyi gazdaság

A Zengő-Pengő Cserekör egy körcserés rendszer, melynek célja, hogy a tagok egymás között cseréljenek termékeket vagy szolgáltatásokat. A rendszer azért jött létre, hogy a helyi kapacitásokat helyben aknázza ki, és a cserepénz - Zengő Pengő - segítségével előmozdítsa a helyi cserekereskedelmet. Helyileg Pécsen és környékén működik a kör.

Egyre többen érezzük, hogy egy igazságosabb, hosszú távon fenntartható életet akarunk biztosítani saját magunknak, családjainknak és az utódainknak, és hogy ez a lehetőség elképzelhetetlen helyi összefogás nélkül. Egy olyan társadalomnak akarunk a része lenni, ami egészségesebb, vidámabb, és összetartóbb, ahol nem csak az egyéni boldogulás számít, hanem a körülöttünk lévő embereké is, ahol a környezetnek az ajándékaiért hálásak vagyunk, nem egyszerűen ezeknek a rövid távú haszonélvezői. És számít az is, hogy sok előnyt találunk az emberek közötti különbözőségekben, nem egyszerűen kivetnivalót...

A Bioudvar Közhasznú Egyesület 2009 decemberében alakult a Debreceni Biopiac működtetése céljából, mely viszont 2003 nyarán, az aktív Debreceni Biokertészkörnek köszönhetően jött létre, akik a mai napig is annak magját, bázisát adják. Csak olyan a termelők, kisebb-nagyobb biokertészetek, gazdaságok árusítanak, akik nem csak beszélnek, hanem aktívan tesznek is a környezet és természetvédelemért.

Márkus Józsi, Kereszteződés Szociális Szövetkezet

Győrben, a Segítőházban élek hajléktalanságban. Minden ellátásért fizetek, de ez az igazság. Hivatásos katonatiszt voltam. Végzettségem szerint lakatos, gépszerelő vagyok és mezőgazdasági technikumot végeztem. Alapvetően erdész akartam lenni, de a barátom nagyapja végül megszeretette velünk a lakatos szakmát.

Lókút egy csökkenő létszámú, jelenleg körülbelül 500 fős (60%-ban német nemzetiségű) zsákfalu a csodaszép Bakonyban (közeli ismert települések: Zirc, Bakonybél, Veszprém). Tiszta, csendes, kevéssé érintett természet vesz körül minket. Mi, a „Sz-Zs” család 2013 őszén gyüttünk Lókútra, és innen biz nem mentünk tovább. Megkezdtük a gazdaság kiépítését: 2 hektár saját területen „állatkodunk” és kb. 10 hektár kölcsönkapott földön „garázdálkodunk”. Jelenleg egy kőházban lakunk és jurtába készülünk élni. A „V-Sz” család 2015 tavaszán csatlakozott: már-még jurtáznak a faluszéli „prérin”.

Céljaink: közösségi önellátó gazdálkodás, szelíd módszerek alkalmazásával; az emberi-állati-növényi jól-lét szem előtt tartása; utánpótlás növelés.  

Egyik célunk az is, hogy aki szeretne saját élményt és akár csak pár napra ki akarja próbálni milyen napi szinten így élni, az nálunk költséghatékonyan megtehesse. Voltak már így nálunk páran és tanultak is itt ezt azt: pl kecskét fejni, kertészkedni.

Kázsmárk egy 1000 fős Borsod megyei falu. Helyben szinte semmi munkalehetőség nincs, ezért a legtöbb ember közmunkás és - legfőképp a roma lakosság - nagy szegénységben él. 

Azonban a helyi közösség mindig is nyitott volt a kihívásokra; számos kezdeményezésben vett részt és indított útjára az évek során. Tavaly például egy helyiekből álló kutatócsoport(!) alakult, akik egy antropológussal együttműködve feltérképezték és kielemezték a falu pénzügyi helyzetét és annak sajátosságait. Erre a kutatásra építve üzleti terveket dolgoztak ki, hogy belefogjanak a helyi gazdaság fellendítésébe, munkahelyteremtésbe. Ha minden jól megy, néhány éven belül több családnak állattenyésztésből és a savanyítóüzemből lesz biztos keresete

2016. jan 19.

A hosszúhetényi HÉT kör a Kisközösségek Átalakulásban Program támogatásával egy mobil, fenntartható aszalógépet készíttetett amit közösen használnak. 

Oldalak

Feliratkozás RSS - helyi gazdaság csatornájára