Kik, mikor alapítottátok a Kenyérközösséget?
2019. február 23-án tartottuk az első, kóstolóval egybekötött átadónapunkat, amire közel 150 érdeklődő érkezett. A Kenyérközösséget Ashlock-Kéthelyi Eszter és Csernovitz Adél alapította. Mindketten zuglói lakosok, akik szeretnének egészséges ételeket a családjuk asztalára tenni, és tudatosan hozzájárulni a környezetük közösségének építéséhez. Mindketten szerveztek már korábban is civil kezdeményezéseket: Eszter három társával együtt hat évig egy Budapest Melting Pot nevű interkulturális társalgási klubot, Adél pedig a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület egyik tagjaként az első zuglói közösségi kert elindításában segédkezett.

Hogy jött az Zuglói Kenyérközösség, mint bevásárlóközösség ötlete?
A Zuglói Kenyérközösség abból a felismerésből született, hogy a mai életmódunk mellett nem biztos, hogy napi szinten fogunk már kenyeret sütni, kolbászt füstölni, sajtot érlelni, mézet pörgetni, olajat sajtolni, stb., így mindenképpen szükségünk van jó minőségű, természetes élelmiszerekre. Megtapasztaltuk, hogy mik a nagyipari mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból kikerülő termékek fogyasztásának következményei, többünk családjában komoly emésztőrendszeri megbetegedések, allergiák jelentek meg, amelyek figyelmeztető jelek voltak arra, hogy ezek az "élelmiszerek" gyakran nem táplálják, hanem megbetegítik az embert. Emiatt elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne itt, Zuglóban is biztosítani, hogy a helyi lakosok hozzájuthassanak a tiszta, adalék- és vegyszermentes élelmiszerhez. Eszter korábban járt már néhány food cooperative-ban az Egyesült Államokban, amelyek gyakorlatilag a helyiek által megszervezett boltok, ahol az emberek a globális ellátórendszeren kívül hozzájutnak alternatív, közelebbi, átlátható forrásokból az élelmiszerükhöz és amelynek tulajdonosi részjegyesei, így a saját vállalkozásukban dolgoznak. Ez a példa már a fejünkben volt az indulásnál, később aztán a magyar jó példákkal is megismerkedtünk, amelyek közül a Nyíregyházi Kosár Közösség szemléletformáló munkájából is inspirálódtunk. Ezzel együtt tudtuk, hogy a saját működő gyakorlatunkat nekünk kell kikísérletezni.
 
Célunk, hogy lerövidítsük a távolságot a termelők és a városi fogyasztók között, kiiktassuk a köztes kereskedelmi láncszemeket és segítsük visszaépíteni a bizalmat a termelők felé azzal, hogy átlátható, lekövethető az élelmiszereink forrása, ill. hogy milyen eljárásokon mennek keresztül. Ezért cserébe pedig mi, vásárlók tudatosan tudjuk támogatni a pénzünkkel az ökológiai szempontból kevésbé terhelő módon termelő gazdákat, azaz befolyásoljuk a termelés irányát. Mindkét félnek nyertes helyzetet teremtve. 
 
Lentről szerveződünk, időnként meghirdetünk önkéntes felhívásokat, de van, aki enélkül veszi fel velünk a kapcsolatot és jelzi, hogy szívesen hozzátenne a munkához. Azt látjuk, hogy a rendszeres közös tevékenységnek van egy közösségépítő ereje: a minőségi szempontjainknak megfelelő termelők megtalálása, a minőségi szűrése, bemutatása, a velük való megállapodások letárgyalása, a heti átadónapok leszervezése stb. sok olyan háttérmunkát ad, amelyet egy-két ember nem tud tartósan ellátni, csapat kell hozzá, meg kell osztani a feladatokat. De ez lelkesítő is, egyedül egy ekkora szervező-minőségbiztosító-logisztikai-szemléletformáló munkát már pár hónap után feladna az ember, de így át tudjuk lendíteni egymást ezeken a mélypontokon. Ahogy az is igaz, hogy ennyi ember mozgását, szándékait, munka és család mellett megmaradó kicsinyke kis idejét összehangolni feladat is: abba is gondolatot és időt kell beletenni, hogy egy ilyen áramolva mozgó csapatban ki mit csinál, ki milyen ügyekbe vonódik be.

Milyenek voltak a kezdetek, kik voltak az első termelők, első vásárlók?
Az első átadónapot kóstolóval kötöttük össze és harangoztuk be a zuglói helyi médiában, közösségi médiában, illetve szórólapozással. Az eseményre közel 150-en látogattak el: zuglói lakosok, kisgyerekes családok, párok, nyugdíjasok. Közülük kerültek ki első vásárlóink, akik mára törzsvásárlókká váltak. Sokakkal találkozunk hétről-hétre átadónapjainkon.
 
A kiindulási pont az elején egy kovászos pékség volt, majd melléjük kerestük fel a többi gazdát, akik illeszkednek azokhoz a minőségi, kiválasztási szempontokhoz, amelyeket meghatároztunk. A bevásárlóközösségek jellemzően közösségi minősítő rendszerekkel dolgoznak, a tagok határozzák meg, hogy mi jelent számukra prioritást a termelők és a termékek kiválasztásánál. A termelőink döntően Budapest közeléből érkeznek, de vannak, akik havi, kéthavi rendszerességgel távolabbról, pl. Békésből, a Tisza-tó mellől vagy az Őrségből jönnek. Az együttműködésünk ideje alatt elmegyünk hozzájuk, megnézzük, milyen körülmények között tartják az állatokat, hogyan termesztik a növényeket. Ez az átláthatóság, a közvetlenség és az, hogy a termelők nekünk fejlesztenek termékeket, a mi igényeink mentén termelnek, nagy előny egy szupermarkettel szemben.

A bevásárló közösség úgy működik, hogy a vásárlók leadják a heti előrendelésüket, a gazda pedig ez alapján tud előre tervezni. Az előrendelés alapján vágnak le annyi állatot, amennyit kérünk, de a kovászos kenyerek, péksütemények tervezésénél is fontos szempont, hogy mennyi előrendelés érkezik. A termelők hoznak valamennyi szabad árut is, így aki csak befut hozzánk az utcáról, az is találhat magának élelmet, de friss, gyorsan romlandó áruk esetében (pl. friss húsáru, péksütemény) az előrendeléses rendszer működik.

Az átadónapok mellett szervezünk közösségi főzéseket, tavaszi vetőmagcserét, tájfajta palántavásárt az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézettel együttműködésben, használt étolaj begyűjtőpontként üzemelünk, szatyorkölcsönzőnk van, és amikor a járványhelyzet engedi, nyitott porta látogatásokat is szervezünk, valamint környezeti nevelési, globális nevelés-lokális cselekvés témájú workshopokat tartunk. Az átadónapokon van egy külön Zuglói Kenyérközösség asztal, ahol amikor a vírushelyzet engedi, télen teával, nyáron szörppel várjuk a látogatókat egy kis beszélgetésre, egymás megismerésére.
 
Ahogy egyre inkább megismertük a termelőket, egyre inkább megértettük, hogy vásárlásainkkal a gazdáknak megélhetést biztosítunk. Mi tudatosan visszük hozzájuk a pénzünket, ők pedig nekünk termelnek, nekünk fejlesztenek. Így lassanként egy bizalmi kapcsolat alakul ki termelő és vásárló között, ahol megjelenik egymás felé a felelősségvállalás is. Közben látjuk azt is, hogyha ügyesen csináljuk azt, amit csinálunk és mellettünk még sok hasonló ilyen kis kör, beszerzési közösség alakul az országban és tudatosan választjuk ki a termelőket, akkor a magunk erejével hozzá tudunk járulni tőkehiányos vidéki területek fejlesztéséhez is. A heti rendszeres találkozási alkalmak és az, hogy a helyi emberek bekapcsolódhatnak abba a logisztikai, minősítő folyamatba, amely révén átlátható, közvetlen módon jutunk az élelmünkhöz, egy közösségszervező folyamat is, amiben aktivizálódnak a helyi emberek, a közös tevékenység révén pedig barátságok alakulnak ki. Ezzel egy városrész élhetőbbé válásához járulunk hozzá. Még tágabb szinten pedig talán, a saját mindennapi, vásárlási döntéseinkkel ahhoz is hozzájárulunk, hogy kevesebb ökológiai terheléssel éljünk. Csupán a napi vásárlási döntéseinkkel így sok szinten hatunk a világra.
 
A kezdetek óta mi minden változott?
A Kenyérközösséget továbbra is helyi, zuglói emberek szervezik együtt, alulról jövő kezdeményezésként a saját igényeikre válaszolva. Időközben 5 fősre bővült a szervezői csapat: Prókai Ági 2019 tavasszal, Barta Nóra, Gyöngyösi Emese 2019 ősszel csatlakoztak a csapathoz. 2020-ban pedig Kocsó Timi és Leitner Ivett is bekapcsolódott önkéntesként a csoportba. A szervezők mellett bővült a termelői kör is, illetve folyamatosan dolgozunk a további bővítésen, hogy minél több termék esetében lerövidíthessük a fogyasztó és a termelő közötti utat.

Ahogy haladtunk előre az időben és a termelői és szervezői csapatunk is egyre bővült, időszerűvé vált, hogy a civil társulási tevékenységünket lassan formalizáltabbá tegyük. Ekkor fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy egy tágabb ernyőszervezetet lenne jó a tevékenységünk mögé tenni, ami lehetőséget teremt arra, hogy különböző projektekkel segítsük a zuglói városrész élhetőbbé válását, valamint a vidéki tőkeszegényebb területek közösségeinek és Zugló lakosainak közelebb hozását. Valahogy kicsit az Átalakuló városok gondolatvilágához is kapcsolódva. Ennek a tágabb fókuszú ernyőszervezetnek a létrehozása érdekében zajlik most az egyesületi alapítómunka a háttérben.
 
Csak zuglóiak jönnek az átadónapokra / rendelnek rajtatok keresztül?
Nem kizárólagosan, de főként zuglói lakosok jönnek. Ennek örülünk, hiszen az élelmiszer elérhetővé tétele mellett a helyi kötődés és egymás megismerése, közösség kialakítása is fontos számunkra.